Reflectorblog - BDSM blog igényeseknek

Mivel hiányoztak a blogomból a kötözött pasik, így egy kicsit a csajoknak, és a melegeknek is kedveskedek ezekkel a képekkel. Pikáns képek szenvedő, vagy szenvedésre váró pasikról, akikkel azt tehettek, amit csak akartok.

Ugyan nem vagyok a túlzott fájdalom híve, de izgalmas ha kikötözött helyzetben a kiszolgáltatottsághoz még egy kis fájdalom is párosul. Mire nem jó a ruhacsipesz?! Felhasználható szinte az egész testen, mindenhol más és más fájdalmat okozva viselőjének.Mikor felhelyezik éles fájdalmat okoz, de kis idő után ez az érzés tompulni kezd. Ha a csipeszeket mozgatják vagy az alárendelt felet olyan mozgásra késztetik, amitől a csipeszek mozgásba lendülnek, az újra és újra éles fájdalmat tud okozni. Persze az intenzitása, erőssége más és más a mellbimbómon, a herezacskómon, a farkamon vagy a nyelvemen: utóbbira helyezve a fájdalom tompának mondható, viszont így egyes testhelyzetekben a nyálcsorgás elkerülhetetlen, ami kellemetlen és megalázó tud lenni. Zacsimra akár 20-30 csipesz is felhelyezhető és nem jár olyan fájdalommal, mint ha a mellbimbómra kaptam volna 3-4 darabot. Levételekor ugyan heves fájdalommal jár, de még így is megéri az olykor a sündisznóra emlékeztető tortúra.

Férfiaknak szeretnék mutatni néhány BDSM ruhát, amit utcán is ideálisan lehet hordani. Domináns, férfias megjelenést kölcsönöz a viselőjének.


 

Valamiért sok-sok férfi szereti a BDSM világában, hogy a csajok seggbe basszák őket. Akár csak egy sima vibrátorral, akár kajak, felcsatolható vibrátorral. 


 

Egy blog indítása mindig elgondolkodtató! Vajon lesz-e elég olvasó, Elég érdekes-e a főtéma, pláne a cikkek? Az egyre emelkedő olvasói bázis azt jelzi, hogy van értelme ezt a blogot hegeszteni, csinálni. Akkor most kedveskedek nektek egy olyan képpel, amire minden bdsm rajongó megnyalja  a szája szélét. Sajnos igénytelen facsipeszekkel csinálták, ahelyett, hogy krómozott műanyag csipeszt vettek volna.

Megjelent az új, 2011.11 havi online BDSM MAGAZIN! Máris INGYENESEN letölthető a képre kattintva az összes a BDSMthrill.com weboldaláról.

Ezeket a csajokat látva olyan érzésem van, mint amikor ha kell valami, akkor benyúlok a spajzba, és leveszem a soron következő kötözött sonkát.  Az ilyen mélységű alárendelt szerephez olyan mértékű feltétlen bizalom kell, amire nagyon kevés kapcsolatban sikerült eddig eljutnia a pároknak. A sub-oknak csinálok ezzel a két képpel egyfajta felfokozott vágyat, hogy átéljék a vágyaikat, emlékeiket.  

Neten kalandozva bukkantam rá erre az érdekes képre. Érdekes, hogy külföldön ezek a "multi" cégek ilyen merészek mernek lenni, de magyar  honban pedig basznak provokatívan hirdetni, megjelenni. Pedig a recept egyszerű. Provokatív megjelenés, és máris az összes fotós őket lövi, és a pikáns, hétköznapi megjelenéstől eltérő kinézet miatt címlapra teszik őket! Tessék, a BDSM határait súroló latex megjelenés, dominának öltözve, és máris cuppantós puszi a  cégnek az ötletért!

Emailben kaptam egy olvasómtól. Kirakom, mert nagyon velős!


Félúton lenni lehet, öröm lehet boldogság. Lehet félig tele a pohár, lehet félig üres. Előttem kilométerek, mögöttem mérföldek.
Megannyi emlék és fordulópont, megannyi boldog pillanat és megannyi szomorúság.
Grafikonon rajzolható: pontokkal és vonalakkal.
Vonalak, melyek összekötik a fordulópontokat, azokat a pillanatokat, melyek csak sok-sok évvel később válnak mérföldkövekké.

20asok elején más ritmusban mozogtam, mint az akkori 30asok.
Megfontoltak voltak, bölcsek és nyugodtak. Nem értettem.
Én zizegni akartam, maradandót alkotni, változtatni, szervezni, élni, lázadni.

Most már értem.
Én alkotni, változtatni, élni akarok csak nem minden áron.
A tűz megvan, csak nyugalommal és bölcsességgel párosult.

Óriási szerencse, hogy a mérföldköveknél értékes emberekkel találkozom.
Bevonzás, keresés nélkül. Adunk egymásnak és elveszünk egymásból. Önzetlenül, teljes szívvel.
Ritkaság, de végtelenül jó érzés.
Nem kell köszönni, nem kell megválogatni a szavakat, nem kell kínosan témát keresni.
Minden pillanata örök és elpusztíthatatlan.

A legcsodálatosabb pedig az, hogy hosszú idő után is ugyanott folytatódhat, ahol félbemaradt.
Kérdés nélkül, nyugodtan, szeretetből.

Azt hiszem nemrégiben írtam, hogy magyar honban a latex imádata egy kicsit elmaradott, mert nincs igénye a szereplőknek, hogy a Latex, és BDSM  divat szerint a legszebb, legújabb darabokat megvegyék! A téma kedvelőinek szeretnénk hangulatot csinálni két igen kellemes képpel.

A nevem Zsófia, 26 éves vagyok és rabnő, egy
mazochista ribanc. Elmondom, hogyan is váltam
azzá. Három éve kezdődött, egy nyári este. Hazafelé
tartottam munka után. Aznap sokáig dolgoztam,
mert másnaptól háromhetes szabadságra mentem,
így már elég késő volt, sötétedett, de az utcai
világítás még nem működött. Pár sarokra voltam már
csak otthonról (pontosabban az albérletemtől),
amikor a sötét járdán megbotlottam. Éppen egy autó
mellett, melynek csomagtartójában egy férfi
matatott. Majdnem hasra estem, de valaki hátulról
elkapott.
Ám nem segítő szándékkal: egy
büdös rongyot szorított
arcomhoz, amitől pillanatok alatt
elvesztettem az eszméletemet.
Amikor magamhoz tértem, nem
tudtam, hol vagyok, ám bizonyos
jelekből arra következtettem,
hogy egy mozgó autó hátsó
ülésén fekszem. Kinyitottam a szemem, de semmit
nem láttam, valami zsákszerűség volt a fejemre
húzva. Próbáltam megmozdulni, de lábam össze volt
kötözve, és kezem is hátra volt bilincselve.
Megszólalni sem tudtam: számat egy erős
ragtapaszcsík zárta le. Csak egy nyögésre telt
erőmből, ám aki a kocsit vezette, meghallotta, mert
hirtelen megállt az autó, és én ismét éreztem a
büdöset.
Megint elájultam. Még egyszer magamhoz tértem a
kocsiban, de elrablóm ismét elkábított. Amikor
harmadszor is feleszméltem, már nem voltam
megkötözve, fejemen sem volt semmi, szám se volt
leragasztva. Teljesen sötét volt, csak valahol a fejem
felett világított egy vörös pont. Amikor kicsit
megmozdultam, észrevettem egy másikat is.
Füleltem, de teljes csend vett körül. Fogalmam sem
volt, hol is lehetek. Arra hamar rájöttem, hogy egy
kis szobában, pontosabban cellában fekszem egy
szalmazsákon. Azt is kiderítettem, hogy az a másik
piros pont egy WC - kagyló felett világít.
A kagylón nem volt ülőke, csak a csupasz csészére
lehetett ülni. A WC mellett egy falikútból tudtam
langyos, állott vizet ereszteni, hogy ihassak és
valamennyire tisztálkodhassak. Könnyű nyári
szandálom nem volt rajtam, és hiányzott órám meg
nyakláncom is. Táskám sem volt sehol, ugyanakkor
ruhám érintetlen volt, és amennyire meg tudtam
állapítani, meg sem erőszakoltak, miközben nem
voltam magamnál. Nem tudtam mire vélni az
egészet. A süket sötétben lassan elvesztettem az
időérzékemet. Egyre éhesebb lettem, és egyre
gyengültem.
Lassan már ahhoz is alig volt erőm, hogy igyam a
falikútból, hogy használjam a WC - t. Szinte
állandóan a szalmazsákon feküdtem, és vagy
aludtam, vagy valami félálom - félébrenlét
állapotban lebegtem. Fogalmam sincs, mennyi idő
telt el így, amikor valamire felriadtam. Éles fény
vágott a szemembe, amely egy lerácsozott
ajtónyílásból jött. Egy ajtóból, ami addig nem
létezett. A vakítófénytől nem láttam, ki áll vagy kik
állnak mögötte. Csak egy férfihangot hallottam,
amely szenvtelenül elmondta, ki is vagyok, majd
közölte, hogy itt senki nem tud rámtalálni, de keresni
sem fognak, mert munkahelyemről kiléptem, és
albérletemet is felmondtam.
És nincs sem rokonom, sem olyan ismerősöm, akinek
hiányoznék. Amit rólam elmondott, az utolsó szóig
igaz volt, így azonnal elhittem, hogy nincs már sem
munkahelyem, sem otthonom. A Hang ezután így
folytatta: - Azért kerültél ide, hogy a szolgám légy. A
rabnőm, aki minden parancsomat azonnal,
gondolkodás nélkül teljesíti, akinek nincs akarata, aki
csupán azért létezik, hogy mindenben kedvemben
járjon. Akit a legkisebb hibáért is megbüntetek,
akinek minden porcikája az enyém. Elképesztett,
amit hallottam, de még nem volt vége.
- Nem kell azonnal válaszolnod, gondolkozhatsz
rajta. Most itthagylak, és majd visszajövök a
válaszért. Ha elutasítod, akkor itt maradsz, és ez az
ajtó soha többé nem nyílik ki; ha beleegyezel, akkor
eltűnik a rács és kijöhetsz, de attól fogva csak azt
teheted, amire parancsot vagy engedélyt kapsz. A
Hang elhallgatott, a fény kialudt, valami kis zajt
hallottam. Mire odamásztam az ajtóhoz, már ismét
csak a hideg betont tapintottam a nyílás helyén.
Visszafeküdtem a szalmazsákra, és gondolkodni
kezdtem.
Tudtam, hogy az utolsó mondat azt jelenti: ha
elutasítom, ebben a cellában fogok elpusztulni,
méghozzá kínosan lassú éhhalállal. Ha viszont
elfogadom, akkor talán életem végéig ki leszek
szolgáltatva valakinek, akiről nem tudok semmit, de
minden bizonnyal egy szadista, pszichopata őrült.
Nem tudtam dönteni. Egészen addig nem tudtam
dönteni, amíg megint az éles, vakító fényre nem
riadtam. Tudtam, hogy itt a döntés pillanata, és a
Hang ezt meg is erősítette: - Nos, leszel a rabnőm?
Csak egy fél másodpercig haboztam.
Addig, amíg valami fel nem kiáltott bennem: ÉLNI!
Élni akarok, mindegy hogy hogyan, de élni! - Igen, a
rabnője leszek

A vér a BDSM világában igen sokszor előfordul. A keményebb játékoknál a
szenvedő fél igen sokszor kéri a vérre menő fájdalom okozását. Na és
persze a domináns felet is igen sokszor izgatja, ha vérezni látja a szolgáját.
Ennek örömére két véres képpel kedveskedek a téma szerelmeseinek.
Ha szeretnél dominákkal randevúzni, akkor gyere, és regisztrálj ingyenesen a http://BDSMthrill.com BDSM és Fetish társkereső weboldalra. ingyenes
használat, korlátlan levélírással.

A szemembe nézett,-az agyamat akarta látni,,, Adott egy pofont,aztán tanulmányozott mint egy kiskutyát akit idomítanak...
Nem tudtam, hogy mi lehet a következő lépés .
Az pólóm alá nyúlt, a mellbimbómat simogatta,majd keményen belecsípett. Nézte és kontrollálta mi változik a testemen.
A gatyámba nyúlt , marokra fogta a farkamat és a fülembe sugdosott. Nyelvét bedugta,
majd a nyakamat harapdálta.
Bekötötte a szememet,kikötözött az ágyra.Otthagyott...